Hisztaminintolerancia – divat vagy valós probléma?

A válasz összetett – de az biztos, hogy a hisztaminintolerancia mögött gyakran klinikailag jelentős alapfolyamatok húzódnak meg, amelyeket érdemes szakember segítségével kivizsgáltatni.

Mi is az a hisztamin, és miért lehet vele gond?

A hisztamin egy természetes anyag, amely megtalálható az élelmiszerekben, de a szervezetünk is termeli. Fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében, a gyulladásos reakciók szabályozásában, valamint az emésztés és az idegrendszer egyes folyamataiban.

Normális esetben a bélfalban termelődő DAO (diamino-oxidáz) enzim lebontja a felesleges hisztamint. Ha ez az enzim nem működik megfelelően, vagy túl sok hisztamin jut a szervezetbe (pl. élelmiszerekből vagy bélbaktériumokból), akkor kialakulhatnak az intoleranciára jellemző tünetek.

A hisztaminintolerancia tünetei

A panaszok sokszínűek, gyakran hullámzó intenzitással jelentkeznek:

• Bőr: csalánkiütés, viszketés, bőrpír, kipirulás
• Emésztőrendszer: puffadás, hasi görcs, hasmenés, reflux
• Idegrendszer: fejfájás, migrén, szédülés
• Keringés: szívdobogásérzés, vérnyomás-ingadozás
• Légutak: orrdugulás, tüsszögés, asztmaszerű tünetek
• Menstruációs zavarok, ingerlékenység, alvászavar

Gyakran előfordul, hogy a tünetek csak bizonyos ételek fogyasztása után jelentkeznek: például érlelt sajtok, bor, savanyított zöldségek, halkonzervek vagy csokoládé után.

Mi válthatja ki?

A hisztaminintolerancia nem önálló betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely mögött többféle kiváltó tényező állhat. Ezeket mindenképp fontos feltérképezni:

• Bélflóra egyensúlyának zavara (diszbiózis): a normál mikrobiom sérülése csökkenti a DAO-termelő képességet
• Vékonybél baktériumtúlszaporodás (SIBO): egyes baktériumok hisztamint termelnek
• Gyulladásos bélbetegségek: Crohn, colitis ulcerosa
• Gyógyszerek: például fájdalomcsillapítók, antibiotikumok, antidepresszánsok
• Genetikai hajlam: alacsony DAO aktivitás
• Stressz, hormonális zavarok: befolyásolják a DAO működését

A bélflóra szerepe nem hanyagolható el

Mivel a bélflóra egyensúlyzavara ma már rendkívül sok embert érint – akár panaszmentesen is –, ezért különösen fontos kiemelni annak szerepét a hisztaminintolerancia hátterében. A bélrendszerünkben élő több billió mikroorganizmus – azaz a mikrobiom – kulcsszerepet játszik az emésztés, az immunrendszer működése és a hisztamin lebontása szempontjából is. Ha ez az érzékeny egyensúly megbomlik – például antibiotikum-kúrák, feldolgozott élelmiszerek, rosthiányos étrend vagy krónikus stressz hatására –, akkor csökkenhet a DAO enzim termelődése, sőt, egyes kóros bélbaktériumok maguk is fokozott hisztamintermelésre képesek. Nem véletlen, hogy a ma már népbetegségnek számító diszbiózis áll a hisztaminintolerancia hátterében.

Hogyan vizsgálható ki?

Mivel a hisztaminintolerancia diagnózisa nincs egyetlen laborvizsgálattal igazolva, komplex megközelítés szükséges. Klinikai környezetben az alábbi lépésekből állhat a kivizsgálás:

1. Részletes kikérdezés, táplálkozási napló: a tünetek és ételek összefüggésének feltérképezése
2. Eliminációs és provokációs diéta: kontrollált körülmények között
3. DAO enzim vérszint mérése – tájékoztató jellegű, de nem diagnosztikus
4. Kilégzési teszt SIBO irányában: ha a bélflóra zavara felmerül
5. Laborvizsgálatok bélgyulladás, intoleranciák kizárására
6. Szükség szerint gasztroenterológiai, allergológiai konzílium

Miért érdemes kivizsgálni?

A hisztaminintolerancia jelentősen ronthatja az életminőséget, és gyakran félrediagnosztizálják például IBS-ként, allergiaként vagy pánikbetegségként. Mivel a tünetek hátterében gyakran bélrendszeri rendellenesség áll, a megfelelő kivizsgálás nemcsak a panaszokat enyhítheti, de hozzájárulhat a hosszú távú egészségmegőrzéshez is.

Magánklinikai környezetben lehetőség van a komplex, személyre szabott kivizsgálásra, ahol a gasztroenterológiai, táplálkozástudományi és mikrobiom-elemzések összehangoltan történnek.

A hisztaminintolerancia valós probléma lehet, ha a szervezet nem tudja lebontani a hisztamint – de az okok feltérképezése nélkül nem lehet hatékonyan kezelni. A divatdiéták helyett szakszerű kivizsgálással és irányított étrendi javaslatokkal tartós javulás érhető el.

Feketéné Radó Barbara
dietetikus, egészségügyi tanár MSc

Hivatkozásjegyzék

• Maintz L, Novak N. Histamine and histamine intolerance. Am J Clin Nutr. 2007 May;85(5):1185-96. doi: 10.1093/ajcn/85.5.1185. PMID: 17490952.
• Manzotti G, Breda D, Di Gioacchino M, Burastero SE. Serum diamine oxidase activity in patients with histamine intolerance. Int J Immunopathol Pharmacol. 2016 Mar;29(1):105-11. doi: 10.1177/0394632015617170. Epub 2015 Nov 16. PMID: 26574488; PMCID: PMC5806734.
• Wöhrl S, Hemmer W, Focke M, Rappersberger K, Jarisch R. Histamine intolerance-like symptoms in healthy volunteers after oral provocation with liquid histamine. Allergy Asthma Proc. 2004 Sep-Oct;25(5):305-11. PMID: 15603203.
• Comas-Basté O, Sánchez-Pérez S, Veciana-Nogués MT, Latorre-Moratalla M, Vidal-Carou MDC. Histamine Intolerance: The Current State of the Art. Biomolecules. 2020 Aug 14;10(8):1181. doi: 10.3390/biom10081181. PMID: 32824107; PMCID: PMC7463562.
• Saha Turna N, Chung R, McIntyre L. A review of biogenic amines in fermented foods: Occurrence and health effects. Heliyon. 2024 Jan 17;10(2):e24501. doi: 10.1016/j.heliyon.2024.e24501. PMID: 38304783; PMCID: PMC10830535.
• Bodmer S, Imark C, Kneubühl M. Biogenic amines in foods: histamine and food processing. Inflamm Res. 1999 Jun;48(6):296-300. doi: 10.1007/s000110050463. PMID: 10442480.