MENU

A klinikai immunológia

 

Bejelentkezés: +36 20/373-33-43 – recepció

 

Immunrendszerünk fő feladata a köznapi megfogalmazás szerint nem más, mint a szervezet megvédése a különböző kórokozókkal, fertőzésekkel szemben. Szaknyelven szólva ez azt jelenti, hogy immunrendszerünk megkülönbözteti a saját és nem saját – azaz idegen – antigéneket, és toleránsan viselkedik szervezetünk saját alkotóival szemben, azaz megőrzi egyéni antigén –identitásunkat. illetőleg szöveti szinten segít a saját károsodott vagy elöregedett sejtjeink újraépítésében, rekonstruálásában, helyreállításában, mialatt egyrészt megelőzi a „persistáló” fertőzéseket, és destruálja a transformálódott tumor sejteket. Immunrendszerünk fő feladata tehát kivédeni az excessív lymphocyta aktivációt és szöveti károsodást a kórokozók elleni élettani, protektív immunválasz során, illetőleg Megelőzni a saját antigének elleni nem megfelelő immunválaszt; (azaz fenntartani a self-toleranciát. Az autóimmun betegségek, azaz immun-mediált kórképek kialakulásának fő oka a fentebb bemutatott kontroll-mechanizmusok elégtelensége.

A klinikai immunológia egyrészt éppen az immunrendszer ilyen jellegű elégtelen működésével, azaz  szervezetünk immunhiányos állapotával, másrészt az immunrendszer „aberráns” reakcióival,  azaz például az allergiás állapotokkal és az autoimmun betegségekkel, harmadrészt pedig  a kontrollálatlan sejtnövekedésekkel, azaz a lymphoid malignitásokkal foglalkozik.

Természetesen szervezetünk egyéb rendszereiben is lehetnek olyan működésbeli eltérések, melyeknél az immunreakciók meghatározó jelentőségűek az egyes kórállapotok pathophysiológiájában, ezek például a következők:

A klinikai immunológia tárgykörébe tartozó betegségek közül leggyakrabban az autoimmun betegségekkel találkozhatunk, hiszen ezek Magyarországon a teljes népesség 5-7 %-át érintik, és az összes megbetegedő kb. ¾-ede hölgy, ráadásul nem ritkán fiatal, munkaképes nő.

Az autoimmun betegségek kialakulásának okai teljességében ma sem ismertek, de az eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy bizonyos környezeti faktorok (pl. fertőzések) váltják ki a betegségeket az arra genetikailag hajlamos egyénekben. E betegség fő jellemzője, hogy megjelenését követően az immunrendszer kóros, támadó jellegű immunválaszt indít a szervezetben normálisan is megtalálható valamilyen struktúra ellen.

Terápiájukra elsősorban az immunrendszert gyengítő gyógyszereket (immun-szuppresszánsok), illetve bizonyos biológiai  terápiákat alkalmaznak.  

Az autoimmun betegségeknek több, mint 80 fajtája van, ám a leggyakoribbak a következők:

Egész szervezetet érintő autoimmun betegségek:

Légúti dominanciája autoimmun betegségek:

Pajzsmirigy betegségek:

Mellékvesekéreg autoimmun betegsége:

A bőr autoimmun betegségei:

Vázizomzat autoimmun betegsége:

Szívizom autoimmun betegségei:

Vesék autoimmun betegségei:

Máj autoimmun betegségei:

Ivarszervek autoimmun betegségei:

Ízületek megbetegedései:

Vér betegségei:

 

Megkülönböztetünk tehát szervspecifikus autoimmun – betegségeket, melyek egy adott szervre vagy szövetféleségre korlátozódnak (pl. autoimmun pajzsmirigygyulladás), illetve szisztémás autoimmun kórképeket, amikben különböző szervek, illetve szervrendszerek