Amit a vérszegénységről tudni kell I.

Mit nevezünk vérszegénységnek?

A vörösvértestek a vér alakos elemei, amelyek a tüdőből szállítják az oxigént a szövetekhez a hemoglobin nevű fehérje segítségével. Ha a vörösvértestek száma alacsony, a vér oxigénszintje csökken, ami számos kellemetlen tünetet okoz.

A krónikus vérszegénység olyan állapot, amely hosszabb ideig fennálló gyulladásos vagy egyéb betegségek következtében alakul ki. Ezek a betegségek befolyásolják a vörösvérsejtek képződését, például:

• Daganatos megbetegedések ,
• Vesebetegségek ,
• autoimmun betegségek és gyulladásos betegségek ,
• Crohn-szindróma és más gyulladásos bélbetegségek (IBD) ,
• Hosszú lehetséges fertőzések, például HIV , endocarditis , tuberkulózis , hepatitis B vagy C .

Továbbá, a daganatos betegségek kezelésére használt kemoterápia is negatívan befolyásolhatja a vörösvérsejtek képződését.

A vérszegénység kiváltó okai

A vérszegénységnek három fő oka van:

1. Vérveszteség ,
2. A vörösvértestek termelésének elégtelensége ,
3. A vörösvértestek fokozott pusztulása .

Vörösvérsejtek termelését érintő problémák:

• A vörösvértestek termelését a vesék által kiválasztott eritropoetin hormon stimulálja. Ennek zavara vérszegénységet okozhat.
• A vas , B12-vitamin vagy folsav hiánya az étrendben, vagy ezek felszívódásának zavara.
• Pajzsmirigy alulműködés .

A vörösvértestek pusztulását fokozó tényezők:

• Balesetek , sebészeti eljárások,
• Emésztői elváltozások , például rendszer fekélyek,
• Hosszan tartó menstruáció vagy endometriózis ,
• Máj- és léprendellenességek ,
• Örökletes betegségek, például:
  • Thalassemia (a hemoglobin termelődési zavara),
  • Sarlósejtes vérszegénység (a hemoglobint érintő örökletes betegség).

A vashiányos vérszegénység

A vashiány a vérszegénység leggyakoribb oka, az esetek közel 50%-át teszi ki. Gyakran helytelen táplálkozásból ered, amely során a szervezet nem jut elegendő vas-, B12-vitamin- vagy folsavbevitelhez.

Napi ajánlott tápanyagbevitel:

• Vas : 14 mg,
• Folsav : 200 μg,
• B12-vitamin : 2,5 μg.

A nőknek különösen fontos figyelniük ezek pótlására, mivel a menstruáció, a terhesség és a szoptatás során megnövekedett igények vannak.

A vérszegénység kockázati tényezői

Bizonyos csoportok hajlamosabbak a vérszegénység kialakulására:

• Krónikus betegségekben szenvedők ,
• Vashiányos étrendet követők ,
• Terhes nők és szoptatós anyák,
• Idősek , akiknél a tápanyagfelszívódás csökkenhet,
• Nők , különösen hosszabb vagy erősebb menstruáció esetén.

A vérszegénység kezelése

A vérszegénység kezelése az okoktól függően változik:

1. Táplálkozás-kiegészítés : Az étrendi vas, B12-vitamin és folsav pótlása a vörösvértestek képződésének elősegítése érdekében.
2. Gyógyszeres kezelés : Eritropoetin stimuláló gyógyszerek alkalmazása.
3. Súlyos esetekben : Vérátömlesztés, súlyos vérveszteség esetén.

Feketéné Radó Barbara

dietetikus, egészségügyi tanár MSc

Hivatkozásjegyzék:

Martínez-Vázquez MA, Murguía-Martínez P. Anemias [Anemia]. Gac Med Mex. 1998 Jul-Aug;134(4):495-500. Spanish.

Merlo CM, Wuillemin WA. Diagnostik und Therapie der Anämie in der Praxis [Diagnosis and therapy of anemia in general practice]. Praxis (Bern 1994). 2009 Feb 18;98(4):191-9. German. doi: 10.1024/1661-8157.98.4.191.

Lanier JB, Park JJ, Callahan RC. Anemia in Older Adults. Am Fam Physician. 2018 Oct 1;98(7):437-442.

Killip S, Bennett JM, Chambers MD. Iron deficiency anemia. Am Fam Physician. 2007 Mar 1;75(5):671-8. Erratum in: Am Fam Physician. 2008 Oct 15;78(8):914.

Dhaliwal G, Cornett PA, Tierney LM Jr. Hemolytic anemia. Am Fam Physician. 2004 Jun 1;69(11):2599-606.

Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről