Szívprobléma vagy izomfájdalom? A mellkasi fájdalom lehetséges okai

Szívprobléma vagy izomfájdalom? A mellkasi fájdalom lehetséges okai

A mellkasi fájdalom sokak számára ijesztő tünet, hiszen a mellkas területén jelentkező panaszokat gyakran azonnal a szívvel hozzák összefüggésbe. Ez részben érthető, mert bizonyos szív- és érrendszeri betegségek valóban mellkasi szorítással, nyomó érzéssel vagy fájdalommal járhatnak. Ugyanakkor a mellkas összetett terület. Itt található a szív, a tüdő, a nyelőcső, több nagy ér, izmok, bordák, idegek és ízületi kapcsolódások is. Emiatt a mellkasi fájdalom hátterében az egyszerű izomhúzódástól az emésztési problémákon át a sürgős ellátást igénylő állapotokig többféle ok állhat.

A cikk bemutatja, milyen tényezők okozhatnak mellkasi fájdalmat, hogyan különböztethetők meg az enyhébb eredetű panaszok a komolyabb tünetektől, és milyen esetekben nem érdemes várakozni az orvosi vizsgálattal. Szó lesz a szívfájdalomként emlegetett panaszokról, a szegycsont környéki fájdalomról, a mell alatti bordafájdalom lehetséges okairól, valamint arról is, hogyan zajlik a kivizsgálás és milyen kezelési lehetőségek jöhetnek szóba.

A mellkasi fájdalom nem egyetlen betegséget jelent

A mellkasi fájdalom inkább tünet, mint önálló betegség. Jelentkezhet szúró, nyomó, égő, húzó, tompa vagy éles formában. Előfordulhat, hogy csak egy ponton érezhető, máskor a fájdalom kisugárzik a vállba, karba, hátba, nyakba, állkapocsba vagy a has felső részébe. A panasz lehet néhány másodperces, de tarthat percekig, órákig vagy visszatérhet napokon keresztül is.

A mellkas területén jelentkező fájdalom értékelése azért nehéz, mert azonos helyen többféle eredetű probléma is érezhető. Egy szegycsont fájdalom például eredhet a bordák és a szegycsont közötti ízületi kapcsolódásának irritációjából, de bizonyos esetekben a szegycsont mögötti nyomásérzés szív- vagy nyelőcső-eredetű panaszokra is utalhat. Hasonlóan megtévesztő lehet a mellkasi szorítás is, ugyanis jelentkezhet stressz, pánikroham, reflux vagy koszorúér-probléma miatt is.

A panasz értelmezésében sokat számít, hogy milyen körülmények között alakul ki. Más megközelítést igényel az a fájdalom, amely sportolás vagy fizikai megerőltetés közben jelentkezik, és pihenésre csökken, mint az, amely egy rossz mozdulat után, mély levegővételre vagy testhelyzet-változtatásra erősödik. Az is fontos információ, hogy a fájdalomhoz társul-e légszomj, verejtékezés, hányinger, gyengeség, szédülés, szapora vagy szabálytalan szívverés.

Mikor kell sürgős orvosi segítséget kérni?

A mellkasi fájdalom egy része nem életveszélyes eredetű, mégis vannak olyan tünetek, amelyek esetén sürgős orvosi vizsgálatra van szükség. Különösen komolyan kell venni a hirtelen kialakuló, erős vagy szokatlan mellkasi fájdalmat, illetve azt a mellkasi szorítást, amely nem múlik el néhány percen belül, nyomó, préselő, égő érzéssel jár.

Sürgős ellátást indokolhat, ha a fájdalom a bal karba, mindkét karba, vállba, hátba, nyakba, állkapocsba vagy a gyomorszáj környékére sugárzik. Ugyancsak figyelmeztető jel lehet

• a nehézlégzés,
• a hideg verejtékezés,
• a hányinger,
• a hányás,
• a hirtelen gyengeség,
• a szédülés,
• az ájulásközeli érzés,
• vagy az eszméletvesztés.

Ha a mellkasi fájdalom fizikai terhelésre jelentkezik, majd pihenésre enyhül, szintén felmerülhet szív- és érrendszeri eredet lehetősége.

Az is sürgős kivizsgálást igényelhet, ha a mellkasi fájdalom ismert szívbetegség, magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, korábbi infarktus, dohányzás vagy családi szívbetegség mellett jelentkezik. Idősebb korban, illetve nőknél és cukorbetegeknél a szíveredetű panaszok nem mindig a megszokott formában jelentkeznek. Nem mindig erős fájdalom formájában jelennek meg, hanem légszomj, szokatlan fáradékonyság, hányinger, gyomortáji panasz, hát- vagy állkapocsfájdalom is előtérbe kerülhet.

Sürgős helyzetben nem az a legfontosabb, hogy a panasz pontosan minek tűnik. A cél az, hogy a veszélyes okokat gyorsan kizárják vagy időben kezeljék. A mellkasi fájdalom esetén a „majd elmúlik” hozzáállás kockázatos lehet, különösen akkor, ha a panasz új, erősödik, ismétlődik vagy általános rosszulléttel társul.

A szív- és érrendszeri eredetű mellkasi fájdalom

Amikor a mellkasi fájdalom a szív felől eredhet

A mellkasi fájdalom egyik legfontosabb oka a szív- és érrendszeri betegség lehet. A köznyelvben gyakran szívfájdalomként emlegetik azt a panaszt, amely a szív területéről vagy a mellkas közepéből indul ki. Orvosi szempontból azonban a „szívfájdalom” nem pontos diagnózis, inkább egy érzés leírása. A háttérben többféle állapot állhat, például koszorúér-betegség, angina, szívinfarktus, szívizom- vagy szívburokgyulladás, ritmuszavar, illetve ritkábban nagyéreredetű probléma. Emiatt a mellkasi panaszok értékelésénél mindig fontos figyelembe venni a fájdalom

• jellegét,
• időtartamát,
• kiváltó tényezőit
• és a társuló tüneteket is.

A koszorúér-betegség és az anginás panaszok

A koszorúerek feladata, hogy oxigéndús vérrel lássák el a szívizmot. Ha ezek az erek beszűkülnek, a szív terheléskor nem mindig kap elegendő oxigént. Ilyenkor jelentkezhet anginás panasz, amely gyakran nyomásként, szorításként, égésként vagy nehézségérzésként írható le. A fájdalom jellemzően a mellkas közepén, a szegycsont mögött érezhető, és kisugározhat a karba, vállba, nyakba vagy állkapocsba. Gyakran fizikai terhelés, stressz, hideg levegő vagy bőséges étkezés váltja ki, és pihenésre enyhülhet. Az ilyen jellegű, visszatérő mellkasi szorítás kivizsgálása különösen fontos, mert a koszorúér-betegség időben felismerve jobban kezelhető.

A szívinfarktus tartós és szokatlan tünetekkel is járhat

A szívinfarktus ennél súlyosabb állapot, amikor a szívizom egy része nem jut megfelelő vérellátáshoz. A panasz lehet erős, tartós mellkasi szorítás vagy nyomó fájdalom, de nem minden esetben jelentkezik klasszikus, drámai fájdalom. Előfordulhat, hogy inkább

• kellemetlen teltségérzés,
• mellkasi diszkomfort,
• légszomj,
• rossz közérzet,
• gyengeség,
• illetve gyomorpanasz tapasztalható.

Emiatt a tartós, szokatlan mellkasi panaszt mindig komolyan kell venni. Különösen fontos az azonnali orvosi segítség, ha a fájdalom nem múlik, erősödik, kisugárzik, vagy hideg verejtékezéssel, hányingerrel, szédüléssel, illetve légszomjjal társul.

Szívburokgyulladás és szívizomgyulladás is állhat a háttérben

A szívburokgyulladás más jellegű fájdalmat is okozhat. Ilyenkor a fájdalom gyakran élesebb, mély belégzésre vagy fekvő helyzetben erősödhet, előrehajolva pedig enyhülhet. Szívizomgyulladás esetén mellkasi fájdalom, terhelhetőség-csökkenés, szívdobogásérzés, gyengeség vagy légszomj is jelentkezhet, gyakran fertőzést követően. Ezekben az esetekben is orvosi vizsgálat szükséges, mert a tünetek súlyossága és a háttérben álló eltérés mértéke nem mindig arányos egymással. Egy enyhébbnek tűnő, de tartósan fennálló vagy fertőzés után jelentkező mellkasi panasz is indokolhat kardiológiai ellenőrzést.

Izomfájdalom, bordaeredetű panaszok és szegycsontfájdalom

A mellkasi fájdalom hátterében gyakran mozgásszervi ok áll. Ez lehet

• izomhúzódás,
• túlterhelés,
• rossz testtartás,
• edzés,
• emelés,
• köhögés,
• vagy hirtelen mozdulat következménye.

A mellkasfal izmai, a bordaközi izmok, a vállöv izmai és a hát felső szakaszának izomzata szorosan kapcsolódnak egymáshoz, ezért egy háti vagy vállkörnyéki feszülés is okozhat mellkasi fájdalomhoz hasonló érzést.

Az izomeredetű fájdalomra gyakran jellemző, hogy mozgásra, fordulásra, kar emelésére, nyújtózásra vagy nyomásra erősödik. Ha a fájó terület ujjal jól kitapintható, és a nyomás fokozza a panaszt, az inkább mellkasfali vagy izomeredetű problémára utalhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden nyomásérzékeny mellkasi panasz veszélytelen, különösen akkor nem, ha mellette szorítás, légszomj vagy általános rosszullét is jelentkezik.

A szegycsont környékén jelentkező fájdalom gyakori oka lehet a bordaporcok irritációja vagy gyulladása. A bordák elöl porcos kapcsolódással csatlakoznak a szegycsonthoz, és ezek a kis ízületi-porcos területek túlterhelődhetnek. A szegycsontfájdalom ilyenkor sokszor helyi, nyomásra érzékeny, mély levegővételre vagy bizonyos mozdulatokra erősödő panasz. Előzményként előfordulhat intenzív köhögés, fizikai munka, sport, mellkasi ütés vagy tartós rossz testtartás.

A mell alatti bordafájdalom szintén gyakran mozgásszervi eredetű. Okozhatja bordaközi izomhúzódás, bordaízületi irritáció, kisebb zúzódás, rossz mozdulat vagy tartós egyoldalú terhelés. A fájdalom ilyenkor lehet

• szúró,
• húzó,
• valamint nyomó jellegű,
• és gyakran összefügg a testhelyzettel.

Ugyanakkor a mell alatti területen jelentkező panasz nem mindig a bordából ered. A rekeszizom, a gyomor, az epehólyag, a tüdő vagy akár a szív felől is érződhet hasonló helyen fájdalom. Ezért a tartós, erősödő vagy visszatérő panasz kivizsgálása indokolt lehet.

Emésztőrendszeri okok

A mellkasban jelentkező égő vagy szorító érzés hátterében gyakran emésztőrendszeri probléma áll. A reflux, vagyis a gyomorsav nyelőcsőbe történő visszaáramlása égő mellkasi fájdalmat, savas felböfögést, torokkaparást, köhögést, rekedtséget vagy gombócérzést is okozhat. A panasz sokszor étkezés után, lefekvéskor, előrehajláskor vagy bőséges, zsíros, fűszeres ételek után erősödik.

A reflux okozta fájdalom megtévesztő lehet, mert a szegycsont mögött jelentkező égő érzés hasonlíthat szíveredetű panaszra. A különbségtétel nem mindig egyszerű. Ha a mellkasi fájdalom új, erős, szorító jellegű, terheléshez kötődik, kisugárzik, vagy rosszulléttel társul, akkor nem célszerű kizárólag refluxra gondolni. Ilyenkor először a veszélyesebb okokat kell kizárni.

A nyelőcső görcse is okozhat erős mellkasi fájdalmat. Ez a panasz néha hirtelen, szorító jelleggel jelentkezik, és akár a szíveredetű fájdalmat is utánozhatja. Gyomorfekély, gyomorhurut, epehólyag-probléma vagy hasnyálmirigy-eredetű fájdalom is sugározhat a mellkas alsó részébe, illetve a bordaív alá. Emiatt a mellkasi és felső hasi fájdalom határa sokszor nem éles.

Tüdőeredetű mellkasi fájdalom

A mellkasi fájdalom hátterében tüdő- vagy mellhártyaeredetű ok is állhat. A mellhártya érzékeny terület, ezért gyulladás, fertőzés vagy egyéb irritáció esetén éles, szúró fájdalom jelentkezhet, amely mély belégzésre, köhögésre vagy tüsszentésre fokozódik. Tüdőgyulladás esetén a mellkasi fájdalmat

• láz,
• köhögés,
• elesettség,
• nehézlégzés,
• illetve sűrű váladék is kísérheti.

A légmell ritkább, de komolyabb állapot, amikor levegő kerül a mellhártya lemezei közé, és a tüdő részben vagy nagyobb mértékben összeeshet. Ez hirtelen, éles mellkasi fájdalommal és légszomjjal járhat, gyakran egyik oldalon.

A tüdőembólia szintén sürgős ellátást igénylő állapot. Ilyenkor vérrög zárhat el egy tüdőeret, ami hirtelen

• légszomjat,
• mellkasi fájdalmat,
• szapora pulzust,
• véres köpetet,
• ájulásközeli érzést,
• vagy erős rosszullétet okozhat.

Kockázatot jelenthet többek között a hosszabb mozdulatlanság, friss műtét, trombózishajlam, daganatos betegség vagy korábbi vérrögképződés.

A tüdőeredetű fájdalmaknál fontos jel, ha a panasz kifejezetten a légzéssel függ össze. A mély légvételre fokozódó szúrás gyakran mellhártya-, izom- vagy bordaeredetre utal, de légszomj, láz, kékes ajak, véres köpet vagy hirtelen állapotromlás esetén sürgős vizsgálatra van szükség.

Idegi eredetű és bőrön jelentkező okok

A mellkas területén futó idegek irritációja szintén okozhat fájdalmat. A bordaközi idegfájdalom éles, szúró, égő vagy hasító érzésként jelentkezhet, gyakran sávosan, egy bordaköz mentén. Mozgásra, köhögésre, mély belégzésre vagy bizonyos testhelyzetekre fokozódhat. Kialakulhat gerinceredetű idegi irritáció, izomfeszülés, sérülés vagy gyulladás következtében.

Az övsömör kezdetben szintén okozhat mellkasi fájdalmat, akár még a bőrkiütések megjelenése előtt. Ilyenkor égő, érzékeny, bizsergő vagy fájdalmas terület alakulhat ki, majd később hólyagos kiütések jelenhetnek meg jellemzően egyoldali, sávos elrendezésben. Mivel a kezdeti fájdalom könnyen összetéveszthető más mellkasi panasszal, tartós vagy szokatlan tünet esetén orvosi vizsgálat javasolt.

Stressz, szorongás és pánikroham

A lelki megterhelés, a tartós stressz és a pánikroham is okozhat mellkasi szorítást, szapora szívverést, légszomjérzést, remegést, izzadást, gombócérzést vagy szédülést. A pánikroham alatt jelentkező mellkasi fájdalom nagyon ijesztő lehet, és sokszor szívproblémának tűnik. A panasz általában hirtelen kezdődik, erős félelemmel, kontrollvesztés-érzéssel vagy halálfélelemmel társulhat, majd fokozatosan enyhül.

Fontos azonban, hogy a stresszre vagy szorongásra nem szabad automatikusan ráfogni minden mellkasi panaszt. A pánikroham és a szíveredetű mellkasi fájdalom tünetei részben átfedésben lehetnel. Ha a panasz új, szokatlan, terhelés közben jelentkezik, kisugárzik, ájulásérzéssel, légszomjjal, hideg verejtékezéssel vagy tartós rosszulléttel jár, akkor orvosi vizsgálatra van szükség. A szorongás diagnózisa akkor biztonságosabb, ha a testi okokat megfelelően kizárták.

Milyen kérdések segíthetnek a fájdalom értelmezésében?

A mellkasi fájdalom kivizsgálásakor az orvos részletesen rákérdez a panasz jellegére. Fontos, hogy pontosan hol jelentkezik a fájdalom, a mellkas közepén, a szegycsont mögött, bal oldalon, jobb oldalon, a bordák között, a mell alatt vagy a hát felé. Az is lényeges, hogy a fájdalom szúró, nyomó, égő, szorító, görcsös vagy tompa jellegű-e.

Sokat számít az időtartam is. Más jelentősége van a néhány másodperces, mozdulathoz kötött szúrásnak, mint a húsz percnél tovább tartó, nyomó mellkasi szorításnak. A kiváltó tényezők szintén irányt mutathatnak. Fizikai terhelés, stressz, étkezés, lefekvés, mély levegővétel, köhögés, testhelyzet-változtatás vagy nyomás mind segíthetnek a háttér tisztázásában.

Az orvosi diagnózist és döntést befolyásolja

• az életkor,
• az ismert betegségek,
• a gyógyszerszedés,
• a családi kórtörténet,
• a dohányzás,
• a vérnyomás,
• a koleszterinszint,
• a cukorbetegség,
• a korábbi trombózis vagy szívbetegség is.

Mellkasi fájdalomnál a kivizsgálás célja nemcsak az, hogy megtalálják a legvalószínűbb okot, hanem az is, hogy a sürgős és veszélyes állapotokat kizárják.

A mellkasi fájdalom kivizsgálása

A kivizsgálás menete attól függ, mennyire sürgős a helyzet. Akut, erős vagy szíveredetűnek tűnő panasz esetén első lépésként általában életfunkciókat ellenőriznek, mint például vérnyomást, pulzust, oxigénszintet, légzésszámot és általános állapotot. Ezt fizikális vizsgálat követi, amely során meghallgatják a szívet és a tüdőt, megvizsgálják a mellkast, a hasat, a végtagokat, és figyelik az esetleges keringési vagy légzési eltéréseket.

Az egyik legfontosabb vizsgálat az EKG, amely a szív elektromos működéséről ad információt. Segíthet felismerni szívinfarktusra, ritmuszavarra vagy egyéb szívterhelésre utaló jeleket. Fontos ugyanakkor, hogy egyetlen EKG nem minden esetben zár ki minden problémát, ezért a tünetek és a laboreredmények együtt értékelendők.

A vérvizsgálatok során gyakran ellenőrzik a troponinszintet is, mert ennek emelkedése jelezheti, hogy a szívizom károsodott. Szívinfarktus gyanúja esetén a troponinszint mérése, szükség esetén ismételt ellenőrzése segíti a diagnózist. A kivizsgálás során más laborértékeket is ellenőrizhetnek, például

• a gyulladás jeleit,
• a vérképet,
• a veseműködést,
• az ionháztartást,
• a vércukorszintet,
• vagy a véralvadással kapcsolatos értékeket.

Mellkasröntgen készülhet tüdőgyulladás, légmell, folyadékgyülem vagy más mellkasi eltérés gyanúja esetén. Szívultrahang vizsgálhatja a szív pumpafunkcióját, a billentyűket, a szívburok állapotát és bizonyos strukturális eltéréseket. Terheléses vizsgálat, koszorúér-CT, Holter-EKG vagy további kardiológiai vizsgálatok akkor jöhetnek szóba, ha a panaszok visszatérnek, terheléshez kötődnek, vagy a rizikófaktorok alapján felmerül koszorúér-betegség lehetősége.

Emésztőrendszeri eredet gyanúja esetén gasztroenterológiai vizsgálat, gyomortükrözés, hasi ultrahang vagy reflux irányú kivizsgálás is indokolt lehet. Mozgásszervi panasz esetén ortopédiai, reumatológiai vagy fizioterápiás vizsgálat segíthet. A kivizsgálás menete mindig attól függ, milyen tünetek jelentkeznek, milyen kockázati tényezők állnak fenn, és mit mutatnak az első vizsgálati eredmények.

Kezelési lehetőségek a kiváltó októl függően

A mellkasi fájdalom kezelése mindig attól függ, mi okozza a panaszt. Szív- és érrendszeri eredet esetén a kezelés célja a szívizom vérellátásának javítása, a szövődmények megelőzése és a kockázati tényezők rendezése. Angina vagy koszorúér-betegség esetén gyógyszeres kezelésre, életmódváltásra, rendszeres kardiológiai kontrollra, bizonyos esetekben katéteres beavatkozásra vagy műtétre is szükség lehet. Szívinfarktus esetén sürgős kórházi ellátás szükséges, ahol az elzáródott ér megnyitása és a szívizom károsodásának csökkentése az elsődleges cél.

Mozgásszervi eredetű fájdalomnál

• a pihentetés,
• a célzott gyógytorna,
• a testtartás javítása,
• a fokozatos terhelés,
• illetve szükség esetén gyulladáscsökkentő vagy fájdalomcsillapító kezelés segíthet.

Bordaporc- vagy izomeredetű szegycsont fájdalom esetén fontos lehet a kiváltó mozdulatok kerülése, a túlterhelés csökkentése és a mellkas, vállöv, hát izmainak fokozatos lazítása, erősítése.

Reflux esetén étrendi és életmódbeli változtatások, savcsökkentő kezelés, az egészséges testsúly elérése és megtartása, késő esti étkezés kerülése, alkohol, dohányzás, erős kávé, zsíros és fűszeres ételek mérséklése is szóba jöhet. Tüdőgyulladás esetén a kezelés a kóroktól és az állapot súlyosságától függ. Szükség lehet antibiotikumra, lázcsillapításra, folyadékpótlásra vagy súlyosabb esetben kórházi ellátásra. Tüdőembólia, légmell vagy súlyos légzési panasz esetén sürgős szakorvosi ellátás szükséges.

Szorongás vagy pánikroham esetén akkor lehet célzottan pszichés irányban kezelni a panaszt, ha a testi okok kizárása megtörtént. Ilyenkor légzéstechnika, pszichoterápia, stresszkezelés, az életmód rendezése és szükség esetén gyógyszeres kezelés segíthet. A cél nemcsak a tünet csökkentése, hanem annak megértése is, milyen testi és lelki folyamatok tartják fenn a panaszt.

Miért nem érdemes otthon diagnosztizálni?

A mellkasi fájdalom otthoni értelmezése sokszor félrevezető lehet. Az internetes keresések, a korábbi tapasztalatok vagy mások beszámolói alapján könnyű azt gondolni, hogy a panasz „csak izomfájdalom”, „csak reflux” vagy „csak stressz”. Ez azért megtévesztő, mert egy komolyabb probléma is indulhat enyhének tűnő tünetekkel, miközben egy kevésbé veszélyes panasz is nagyon ijesztő lehet.

A mellkasi fájdalom megítélésénél különösen fontos a változás megfigyelése. Ha valakinél korábban is volt reflux, de most a panasz más jellegű, erősebb, mellkasi szorítással, légszomjjal vagy verejtékezéssel jár, akkor nem biztonságos automatikusan a régi okra gondolni. Ugyanez igaz mozgásszervi panaszokra is. Egy ismert hát- vagy bordafájdalom mellett is kialakulhat új, ettől független szív- vagy tüdőeredetű probléma.

Az orvosi vizsgálat célja nem az, hogy minden mellkasi fájdalomnál a legsúlyosabb betegséget feltételezzék, hanem az, hogy időben felismerjék azt, amikor gyors beavatkozásra van szükség. Ha a veszélyes ok kizárható, a kevésbé súlyos panaszok kezelése is nyugodtabban, célzottabban történhet.

A tünetek megfigyelése segítheti a kivizsgálást

Nem sürgős, enyhébb panasz esetén hasznos lehet néhány jellemzőt megfigyelni, mert ezek segíthetik az orvosi konzultációt. Érdemes feljegyezni,

• mikor kezdődött a fájdalom,
• mennyi ideig tart,
• hol érezhető pontosan,
• kisugárzik-e valahová,
• milyen jellegű,
• és mi rontja vagy enyhíti.

Fontos lehet az is, hogy terheléshez, étkezéshez, testhelyzethez, stresszhez, köhögéshez vagy mély levegővételhez kapcsolódik-e.

A kísérő tünetek szintén lényegesek. Láz, köhögés, fulladás, szívdobogásérzés, szédülés, hányinger, izzadás, gyengeség, gyomorégés, savas felböfögés, bőrkiütés vagy végtagduzzanat mind fontos információ lehet. Ha a fájdalomhoz sürgősségi tünetek társulnak, nem a megfigyelés, hanem az azonnali orvosi segítség kérése a megfelelő lépés.

A megelőzés szerepe

A mellkasi fájdalom nem minden oka előzhető meg, de a szív- és érrendszeri kockázatok jelentős része csökkenthető. A rendszeres vérnyomásmérés, a vércukor- és koleszterinszint ellenőrzése, a dohányzás kerülése, a kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres mozgás, a testsúly rendezése és a megfelelő alvás mind hozzájárulhat a szív egészségének védelméhez. Ismert betegség esetén a gyógyszerek pontos szedése és a kontrollvizsgálatok betartása különösen fontos.

Mozgásszervi eredetű mellkasi panaszok megelőzésében szerepet kaphat a helyes testtartás, az ergonomikus munkakörnyezet, a mellkas, vállöv és hát izmainak rendszeres átmozgatása, valamint a fokozatos terhelés. Hosszú ülőmunka mellett a nyak, váll és hát feszülése könnyen mellkasi diszkomfortérzést is okozhat, ezért a rendszeres szünet és a célzott mozgás sokat számíthat.

Refluxra hajlamos embereknél az étkezési szokások rendezése, a késő esti nehéz ételek kerülése, a testsúly optimalizálása és az irritáló ételek mérséklése csökkentheti a mellkasi égő érzés gyakoriságát. Stressz esetén a pihenés, a légzőgyakorlatok, a mozgás, a pszichés támogatás és a túlterhelés csökkentése segíthet abban, hogy a test ne állandó készenléti állapotban működjön.

A mellkasi fájdalmat mindig a teljes kép alapján kell értékelni

A mellkasi fájdalom hátterében sokféle ok állhat. Lehet izomfájdalom, bordaeredetű panasz, szegycsont környéki irritáció, reflux, tüdőeredetű probléma, idegi fájdalom, stressz vagy szorongás, de akár komoly szív- és érrendszeri betegség is. A mellkasi szorítás, a szegycsont mögötti nyomásérzés, a kisugárzó fájdalom, a légszomj, a hideg verejtékezés, a hányinger, a szédülés vagy az ájulásközeli állapot olyan tünetek, amelyek sürgős orvosi vizsgálatot indokolhatnak.

A „szívfájdalom” kifejezés a köznyelvben gyakori, de a mellkas területén jelentkező panasz eredetét csak vizsgálattal lehet biztonsággal meghatározni. A mell alatti borda fájdalom vagy a szegycsont fájdalom sokszor mozgásszervi eredetű, de tartós, szokatlan vagy romló panasz esetén ezekkel sem érdemes hosszasan várni. A kivizsgálás során az orvosi kikérdezés, a fizikális vizsgálat, az EKG, a laborvizsgálatok, képalkotó vizsgálatok és szükség esetén szakorvosi kontroll segítenek megtalálni a panasz okát.

A mellkasi fájdalom esetén a legfontosabb szempont az óvatosság. Ha a tünet hirtelen, erős, szokatlan, nem múlik, terhelésre jelentkezik, vagy általános rosszulléttel társul, akkor sürgős segítségre lehet szükség. Ha a panasz enyhébb, visszatérő vagy bizonytalan eredetű, akkor is indokolt lehet az orvosi kivizsgálás, mert a pontos ok ismeretében a kezelés biztonságosabban és hatékonyabban tervezhető meg.

Ha visszatérő, szokatlan vagy aggasztó mellkasi panaszt tapasztal, ne halogassa a kivizsgálást. Vegye fel a kapcsolatot a Hungária Med-M csapatával, és kérjen időpontot, hogy kiemelkedő szakorvosok segítségével a legjobb ellátást kapja!